2004-11-19

Fábry Egerszegen | Humuristo hungara en mia urbo

Hétfőn meglátogatta kies városunkat Fábry Sándor. A moziban volt; kezdés előtt kb. két órával mentem jegyet venni. Még kaptam, de már nem sok volt. Mit mondjak...nem érte meg azt a 1990 forintot. Sok olyan poént mondott, amit már mindenki betéve tud, aki nézi a show-t (így én is). Sokszor nem tudta hogy mit mondjon, ekkor a közönség segítségét kérte, aki (ami? amely?) persze nem tudta, hogy mit szeretne hallani. Bár én politikailag (már amennyire ő megnyilvánul ebben a témában) egyérteni látszom Fábry Sándorral, de azt megfigyeltem, hogy amikor politizált (nem sokat azon az estén), akkor csak a közösség egyik fele tapsolt, és az se valami hangosan. Tehát a taps nem volt egyöntetű ilyenkor... A fenti kritikám ellenére jó volt a műsor, sőt: a közönség többi fele többet nevetett, mint én - valamilyen szinten én is "humorista" vagyok, vagy legalábbis próbálkozom néha paródiákkal (ezt apámtól és nagyapámtól örököltem), tehát talán azért nem nevettem annyit, mert "szakmai szemmel hallgattam"... csak hogy a képzavarokat szaporítsam... :). Csak éppen nem ért meg annyi pénzt. Mondjuk a jegyár feléért nem lettem volna ennyire kritikus... :)

Lunde vizitis mian belan urbon fama hungara humuristo. Li programis en la kinejo; mi sukcesis aĉeti bileton proksimume du horojn antaŭ la komenco. (Ne estis jam tiom multaj biletoj...) Kion mi diru...? Ĝi ne valoris tiujn 1990 forintojn. Li diris multajn poentojn, kiujn jam konas tiuj, kiuj regule rigardas lian televidan programon. En multaj kazoj li ne sciis, kion li diru, tiam li demandis la publikon, pri kio ĝi parolu, sed mem la publiko ne povis diri, pri kio ĝi estus scivola... :) Kvankam politike mi ŝajnas konsenti kun li (malgraŭ mi diras tion, ke li maloftege publikas sin politike), mi observis, ke dum ĉi tiu vespero nur unu parto de la publiko aplaŭdis je ĉi tiuj politikaj diritaĵoj (ne tiom multaj dum tiu vespero). Malgraŭ mia supra kritiko la programo estis bonega, eĉ: la plimulto de la publiko pli ofte ridis, ol mi, eble pro tio, ke mi observis tiujn poentojn "fake" (ja ankaŭ mi kutimas malofte okupiĝi kun humurismo - almenaŭ kun parodioj, kiel mia patro estas, kaj avo estis ankaŭ bonaj parodistoj neprofesia). Do ĝi estis bone, sed ne pro tiom multe da monoj... Post ekzemple la duono de tiu prezo mi ne estintus tiom kritika... :)

Címkék: , ,

Osztrák hideg: muzsikálás szabadtéren | Österreichische Kälte: Musik machen unter dem freien Himmel

Am Samstag, einen Tag später, nachdem ich vom Ödenburg (Sopron) heimgekehrt war musste ich nach Österreich, in Sankt Pölten fahren, wo ein Weinfest stattgefunden hat. Unterwegs war es ausser den Autos sehr kalt (wir, ungarische Volksmusiker sind zusammen mit Volkstänzern in zwei weissen Minibusen gefahren), also wir haben darauf gezählt, dass wir in einem gemütlich geheizten, warmen Raum auftreten. Nur auf dem "Tatort" ist es klar geworden, dass wir unter freiem Himmel auftreten müssen. Es war so unangenehm; meine Finger sind fast erfroren worden! So was habe ich fast nie während Musikmachen erlebt. Sogar meine Träne kamen von der Kälte auch aus... Aber nachdem - trotzdem dass das Gegenteil von dem Organisator von unserer Seite vorher angekündigt war - haben wir in einem geheizten Raum Milchspeisen, Sandwiches und... Glühwein!... bekommen. Das war lebensrettend! :) (Ich habe sogar die Vermutung, dass falls ich keinen Glühwein bekommen haben hätte, hätte ich erkältet worden... Also alles ist gut, wenn das Ende gut ist...! :))

Szombaton, tehát egy nappal azután, hogy Sopronból hazaértem, Sankt Pöltenbe, Ausztriába kellett mennem, ahol egy borünnep volt. Már útközben is marha hideg volt (mi, magyar népzenészek két mikrobusszal mentünk táncosokkal együtt) a kocsikon kívül, nyilván arra számítottunk, hogy egy kellemesen fűtött, meleg helyiségben fogunk fellépni. Csak a helyszínen derült ki, hogy szabadtéren leszünk. Hát... az ujjaim majdnem lefagytak zenélés közben - ilyet már régen tapasztaltam zenélés közben, ha egyáltalán valamikor is. Még a könnyeim is kijöttek a hidegtől... De utána - annak ellenére, hogy a mi magyar összekötőnk által az ellenkezője lett beharangozva - egy meleg épületben kaptunk süteményt, szendicset és... forraltbort! Hát, ez életmentő volt! (Erős a meggyőződésem, hogy ha nem kaptam volna forraltbort, megfáztam volna...! De hát minden jó, ha a vége jó!)

Címkék: , ,

2004-11-16

MDF-kampány...VELEM?!?!

Csodálkoztam Varga János felkérésén, hogy mivel a megszokott prímásunk nem ér rá, mert állítólag dolgozik - vagy nem vállalta..., ezért nekem kéne prímáskodnom a múlt pénteken Sopronban. Először egy szekéren "iszogatás" címszó alatt, majd utána egy gyerektáncházban, amely felnőttáncházba torkollik. Ennyi információt kaptam előtte, de gyanús volt, hogy a soproni prímásnak mért nem szóltak, hiszen én féltem is a feladattól, mert nem vagyok prímás, és kétségeim voltak arról, hogy egy ilyen komoly egész napos feladatot el tudok-e látni prímásként, amit azelőtt sohase csináltam. Megállapodtunk Jánossal, hogy amit tudok húzni, az elég. Több információt nem kaptam arról - igaz, nem is kérdeztem -, hogy ez milyen rendezvény. Komoly táncházra számítottam "rendes" néptáncosokkal (akiknek a különböző tájegységek muzsikájára választott igényeitől előre féltem), valamint szüreti felvonulásra.

Amikor megérkeztünk a helyszínre, akkor ott derült ki, hogy mivel Sopronban az időközi országgyűlési képviselőjelölés záró kampánynapja van, ezért mi egy MDF-es szekéren fogunk zenélni MDF-es kabátban körben a városban; a forraltbor és a pogácsa osztogatása mellett kíséretként; Nagy Tamás soproni MDF-es jelölt kampányát segítendő. El tudja képzelni a kedves olvasó, hogy mit érezhettem ekkor én, aki meggyőződése szerint inkább a MIÉP kampányában vettem volna részt hezitálás nélkül, Sárdy Barbarával a szekéren, mintsem az MDF-én, főleg így akaratom ellenére. Enyhén szólva csőbe lettem húzva, és megértettem azt is, hogy mért nem vállalta (volna) el a saját városában aktív, ismert - egyébként Fidesz-szimpatizáns soproni prímás ezt a bulit. Ha ezt tudom, én se vállaltam volna el (az MDF-es kabát felvételét meg tudtuk úszni), pont azután, hogy az utolsó MDF-alapítókat is (Lezsák Sándor, stb.) kizárták a pártból, azt egyértelműen balra tolva, és az önfelszámolás útjára indítva, stb. Ugyanakkor nem értem Varga Jánost "Boxost" sem, akit azelőtt fideszesként ismertem (amely pártot Dávidibi mostanában annyira támad), hogy mért segít egy mdf-esnek a saját városában azáltal, hogy minket odaszervezett. Két lehetőség van: 1) vagy a Dávidibi-féle diktatórikus váltás után a MDF háza táján találta meg a saját elveit 2) vagy a képviselőjelölt neki régi ismerőse, netán barátja, és nem akarta visszautasítani annak ilyen irányú felkérését.

A programot és a szóbeli ismertetőt is nézve vált világossá, hogy a gyermektáncház és a felnőtt között Dávid Ibolya fog beszédet mondani.

De még visszatérve a szekerezésre: az utcán lévő emberek teljes közönyösségével találkoztam; ez meg is látszott az eredményen (MDF: 1, 15 % az érvénytelen 50% alatti részvételből). 11-től kettőig hidegben, stb... Amikor a jelölt úr hozzám közel hajolt egyszer, hogy vegyen az előttem lévő pogácsás kosárból propaganda célzattal, megkérdeztem tőle, hogy Sopronban erős-e az MDF. Azt mondta, hogy nem; ő az erős itt. Meg hogy az MDF magyar volt és magyar marad. Hát ekkor már alig tudtam visszafolytani dühöm, haragom és elkeseredettségem (majdnem mondtam volna erre valamit), amely majdnem megnyilvánult akkor is, amikor a "táncház" helyszínéül szolgáló művház elé megérkezett Dávid Ibolya. Majdnem hőzöngeni kezdtem volna, de eszembejutott, hogy nem vittem transzparenst. :) A köpködéstől is eltekintettem. :)

A beharangozott időpontban a "gyermektáncházra" csak egy gyerek érkezett. Egy táncos pedig csak ezért utazott le Budapestről, hogy táncházat tartson, táncot tanítson. Nem volt kinek. Voltak vagy öten, akik kíváncsiak voltak Dávid Ibolyára, akik ősz fejüket csak felemelték a tánctanulásra való bíztatás hallatán, majd olvastak tovább. Így hát csak zenéltünk két számot. Aztán jött Dávidibi, vagy max. 20 ember előtt elmondta, amit el akart, közben Nagy Tamás kifizetett minket, mert már ő is látta, hogy a "táncházból" nem lesz semmi.

Hát ilyen volt egy MDF-es táncház... :)

Címkék:

2004-11-07

A blog elérhető atom-formátumban | Le blog es acquiribile anque in formato atom

Annak, aki tudja, miről van szó, annak nem kell magyarázzam. Aki meg nem, annak meg minek... :)

Tehát a link:

http://kovacspeter.blogspot.com/atom.xml

Kiu scias, pri kio temas, ne necesas pluan eksplikon... Kiu ne scias, tiu ankaŭ ne bezonas klarigon. :)

Wer weiss, worum es eigentlich geht, der braucht keine weitere Erklärung. Wer nicht weiß, worum es geht, der braucht auch keine Erklärung... :)

Those who know what it's all about don't need any additional explanation.
Neither those who don't know it... :-)

Címkék: , , ,

2004-11-03

The beginning

Hi, all!

This is the personal blog of Péter Kovács (pronounce it approximately like 'Paytar Kovutch'; it means Peter Smith :) ) from Hungary, Central Europe.

I want to divide here my personal experienties (like usual in a calendar) and my own thoughts, too.

I plan this blog to be multilingual.

The languages, wich can appear here from me are: the hungarian (wich is my mother tongue), the german, the esperanto (sometimes maybe also the english). For the interlingua I dedicated an apart blog, where my entries can appear only in this language.

Comments, opinions, linguistic corrections are always welcome!

Péter Kovács

Címkék: ,

2004-11-02

La komenco

Saluton por ĉiuj!

Ĉi tio estas la persona blogo de Petro Forĝisto, Hungario.

Mi volas publikigi miajn ĉiutagajn travivaĵojn ĉi tie (kiel oni kutimas fari tion en taglibroj), kaj ankaŭ miajn personajn pensojn.

Mi planas fari tiun ĉi blogon multlingva.

La lingvoj, kiuj povas aperi ĉi tie de mi, estas la hungara (mia propra gepatra lingvo), la germana kaj la esperanto (eble fojfoje ankaŭ la angla). Por la interlingvao (interlingŭo) mi dediĉis apartan blogon.

Komentoj, opinioj, lingvaj korektigoj ĉiam estas bonvenataj tie ĉi!

Amike:

Petro Forĝisto

Címkék: ,

Zu Beginn

Hallo an alle!

Dies ist das persönliche Blog von Péter Kovács aus Ungarn.

Ich möchte hier meine Alltagserlebnisse mitteilen (wie es in Tagebüchern üblich ist) und auch meine persönlichen Gedanken äußern.

Ich plane dieses Blog vielsprachig zu machen.

Die Sprachen, die hier meinerseits erscheinen können, sind Ungarisch (das meine Muttersprache ist), Deutsch und Esperanto (aber vielleicht manchmal auch Englisch). Interlingua habe ich ein eigenes Blog gewidmet, wo meine Einträge ausschließlich in dieser Sprache erscheinen.

Kommentare, sprachliche Korrekturen, Meinungen, Vorschläge sind immer willkommen!

Freundliche Grüße:

Péter Kovács

Címkék: ,

A kezdet

Üdvözlök mindenkit!

Ez itt Kovács Péter személyes blogja Magyarországról.

Személyes élményeimet szeretném itt megjeleníteni (ahogy az egy naplóban szokás), és saját gondolataimat is.

Ezt a blogot többnyelvűnek tervezem.

A nyelvek, amelyek itt a részemről előfordulhatnak: főleg a magyar (amely az anyanyelvem), de néha az eszperantó, talán még a német is. Az interlingva nyelvre egy külön blogot szántam: lásd: http://zalaegerszeg.blogspot.com. Ez utóbbi cím alatt kizárólag interlingva nyelvű beírásaim találhatók.

Hozzászólások, vélemények, nyelvi javítások bármikor jöhetnek!

Baráti üdvözlettel:

Kovács Péter